Körülbelül egy hét telt el azóta, hogy 2026. július 7-én az Egyesült Államok és Irán újabb kölcsönös támadást indított. Az amerikai hadsereg bejelentette Irán elleni tengeri blokád újraindítását, míg Irán új törvényjavaslatot javasolt a Hormuzi-szoros kezeléséről. Mindkét fél továbbra is intenzív játékokat vív a Hormuzi-szoros körül. Július 14-én Trump amerikai elnök ismét megváltoztatta álláspontját, és kijelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül szállított árukért nem számít fel 20 százalékos díjat, hanem az Öböl-menti országok és az Egyesült Államok között kötött kereskedelmi és befektetési megállapodásokkal váltotta fel.
Eközben a Reuters július 14-i értesülései szerint az amerikai szenátorok július 14-én bejelentették az orosz szankciókról szóló törvény frissített változatát, amely felhatalmazza Trumpot arra, hogy akár 100%-os vámokat is kivethessen az orosz nyersolaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójának. A szenátus munkatársai megállapították, hogy az orosz nyersolaj öt legnagyobb vásárlója Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán; Az oroszországi földgáz fő importőre Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium.
Az amerikai hadsereg folytatja a tengeri blokádot Irán ellen, Irán új törvényjavaslatot javasol a szoros ellenőrzéséről
Általános vélekedés szerint a konfliktus lényege ebben a körben az Egyesült Államok és Irán közötti versenyben rejlik a Hormuzi-szoros kezeléséért. Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának július 14-én 16:00 körül kiadott közleménye szerint az Egyesült Államok hadserege aznap keleti idő szerint délután 4 órakor újraindította a tengeri blokádot az iráni kikötőkbe és tengerparti területekre belépő és onnan induló hajókkal szemben. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága kijelentette, hogy jelenleg több mint 20 amerikai haditengerészet hadihajója és több száz katonai repülőgép teljesít küldetést a közel-keleti régióban. Trump elnök korábbi, 13-i nyilatkozata szerint az Egyesült Államok újraindította Irán elleni blokádintézkedéseit, amelyek célja a Hormuzi-szorosba való be- és kilépés korlátozása.
Irán törvényhozási szinten is lépéseket tett. Ibrahim Aziz, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának elnöke július 14-én bejelentette, hogy az iráni parlament július 13-án este hivatalosan benyújtotta a "Stratégiai fellépés a biztonság és a fenntartható fejlődés érdekében a Hormuzi-szorosban és a Perzsa-öbölben" törvényjavaslatot. Aziz kijelentette, hogy Irán továbbra is állhatatosan védi a vörös vonalat, különösen a Hormuzi-szoros kezelését illetően. Aziz hozzátette: "Ez az első lépés, és hamarosan megteszik a nyomon követési intézkedéseket." Ugyanezen a napon Ali Babadi iráni külügyminiszter-helyettes is kijelentette, hogy háborús helyzetekben Irán teljes ellenőrzése alatt áll a Hormuzi-szoros felett.
Fuvardíjak a befektetési megállapodáshoz , Trump új „kompenzációs” tervet javasol
Korábban Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok "védelmet" nyújt a közel-keleti országoknak, és fizeti a biztonságos hajózás kezelési költségeit a Hormuzi-szorosban. A közel-keleti országoknak ezért "kompenzációt" kell nyújtaniuk az Egyesült Államoknak, a konkrét tervet 14-én frissítették.
Trump korábbi nyilatkozata szerint az Egyesült Államok 20 százalékos díjat számít fel minden, a Hormuzi-szoroson keresztül szállított áru után. Július 14-én ennek a díjnak a konkrét módját az Öböl-menti országok és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési megállapodásra módosították. Trump elmondta, hogy ezt a döntést a közel-keleti országok vezetőivel folytatott megbeszélései után hozta meg. Ezek a beruházások rendkívül hatalmasak lesznek, és látni fogjuk, hogy a gyárak, létesítmények és berendezések soha nem látott mértékben özönlenek majd az Egyesült Államokba, milliónyi jól fizető amerikai munkahelyet teremtve! Amerika ismét győzött.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 100%-os vámot vet ki az orosz olaj és gáz öt legnagyobb vásárlójára
A Reuters július 14-i jelentése szerint az amerikai szenátorok július 14-én kiadták az orosz szankciókról szóló törvény frissített változatát. A mindkét fél szenátorai által megtárgyalt törvényjavaslat ezen új változata felhatalmazza Trumpot arra, hogy akár 100%-os "másodlagos vámokat" vessen ki az orosz nyersolaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójára.
Az új verzió enyhítette az orosz kőolaj és gáz harmadik felei{0}}vásárlóira kivetett tarifákat, az eredeti javaslatban szereplő átfogó 500%-ról 100%-ra csökkentve az öt legnagyobb vásárlóra vonatkozó tarifaplafont. A kivetett 100%-os vám egy „másodlagos vám”, amely az ezekből az országokból importált összes árura és szolgáltatásra vonatkozik. Ezen túlmenően azon országok számára, amelyek az orosz földgázexport 15 százalékánál kevesebbet importálnak, és jelentős intézkedéseket tesznek az import csökkentésére, a törvényjavaslat kivételeket tartalmaz, amelyek mentességet adhatnak Japánnak, Franciaországnak, Magyarországnak és Belgiumnak.
A szenátus képviselői megállapították, hogy az orosz nyersolaj öt legnagyobb vásárlója Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán. Az oroszországi földgáz fő importőre Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium.
Korábban, 2025 augusztusában Trump további 25%-os "másodlagos vámot" vetett ki Indiára az orosz olaj vásárlása miatt. 2026 februárjában Trump aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben bejelentette, hogy India ígéretet tett az orosz olaj közvetlen vagy közvetett importjának beszüntetésére, és beleegyezett az amerikai energiatermékek vásárlásába és a védelmi együttműködés bővítésébe. Cserébe az USA feloldotta a 25%-os büntetővámot. Az Egyesült Államok eddig csak ilyen "másodlagos vámokat" vetett ki Indiára.
Lin Jian külügyminisztérium szóvivője erre reagálva egy szokásos július 15-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína határozottan ellenzi a nemzetközi jogalap vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélküli, illegális egyoldalú szankciókat. Kína minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy szilárdan megvédje saját vállalkozásai és polgárai törvényes jogait és érdekeit. Lin Jian hangsúlyozta, hogy a "kettős mérce" és a kényszer alkalmazása végső soron csak azt eredményezi, hogy felemel egy követ és megüti magát.
