2025-ben a kínai matcha-termelés meghaladta a 12 000 tonnát, ami a globális össztermelés közel 60%-át tette ki. Kína exportja először haladta meg Japánét, egyedül Zhejiang tartomány exportja 730%-kal nőtt az első negyedévben. A matcha globális piaca 19%-os összetett éves növekedéssel virágzik, és 2035-re várhatóan meghaladja a 10 milliárd dollárt.
Ám emögött egy kínos valóság húzódik meg: a piacon kapható "matcha" jelzéssel ellátott sütemények, tejes teák és fagylaltok jelentős része zöld teaporból készül. A „matcha latte”, amiért magas árat fizetett, olcsó helyettesítőnek bizonyulhat.
Az igazi matcha a teakert színpadától kezdve aprólékosan kidolgozott. Húsz-harminc nappal a tavaszi teaszüret előtt a teagazdák fekete hálókat építenek, hogy az egész teakertet megvédjék a napfénytől. Ez nem a "napvédelem" célja, hanem a tea keserű és fanyar polifenol tartalmának csökkentése, ugyanakkor nagy mennyiségű L-teanin és klorofill gazdagítása. Ez az eljárás biztosítja a matcha jellegzetes, élénk zöld árnyalatát és hínárszerű-illatát.
Szedés után a friss leveleket nem sütik meg, hanem gőzzel azonnal rögzítik (kevesebb, mint 10 másodperc alatt), hogy megőrizzék zöldellő és friss magas "megjelenési értéküket"; majd belépnek egy hatalmas, "daráló teakemencébe" nevezett berendezésbe, négy hőmérsékleti zónában több mint 20 percig "sütési teszten" esnek át, majd egy varázslatos gépbe küldik őket, hogy elválasszák a leveleket a teaszártól. Az ekkor nyert zöldellő zöld tealeveleket őrlőteának nevezik. Ez azonban még nem matcha, hanem csak a matcha "félkész terméke"{4}.
Az igazi átalakulás a finomító műhelyben történik. A hengerelt teát golyósmalomba vagy kőmalomba teszik, és több mint tíz órányi ismételt mikronszintű őrlés után végül finom porrá válik,-mint a zöld por - ez a matcha. A kiváló minőséget gyakran a legegyszerűbb feldolgozási módszer adja: egy kőmalom óránként mindössze 40{5}}50 grammot tud kiőrölni – ez nem elég két csésze tejeskávé elkészítéséhez.
